Játék az első napoktól

Home / Kreativ összefogás / Játék az első napoktól

A játszótársam mondd akarsz -e lenni?– tette fel a kérdést Kosztolányi Dezső.

Ebben a kérdésben ott a sürgetés, az elutasítástól való félelem és az igen reménye.
Mint amikor kisgyermekünk néz fel ránk, akár ruhánkba is csimpaszkodva:

-Anyu, játsszál velem!
-Apu, gyere játszani!

Hajlamosak vagyunk rá, hogy eltereljük a gyermek figyelmét, elhárítsuk kérését a teendőinkre hivatkozva.
Pedig a játék hatása nem csak a babázással vagy autózással töltött időre korlátozódik.

  • Nem csak egyszerű és kellemes időtöltés.
  • Nem csak arra való, hogy a gyermeket lekössük!
  • Nem az az elsődleges funkciója, hogy még több időt nyerjünk munkánk elvégzésére!
Azzal, hogy gyermeket vállaltunk, feladatot kaptunk.
Egy szép, nemes, de felelősségteljes feladatot.
  • Mint szülők, ellátjuk, tápláljuk és óvjuk a kicsit.
  • Babázunk!
  • Segítünk felfedezni önmagát – ujjacskáit -, majd szűkebb – anyu haja, apu szemüvege-, és tágabb környezetét.

Tulajdonképp már ekkor is játszunk, még ha ez sokszor nem is tudatos. E játék pedig számunkra is kellemes. Együtt vagyunk gyermekünkkel, fizikai kapcsolatban (ölelés, érintés) és erősödik a lelki kötelék.
Megnevettetjük egymást, boldogsághormonok áradnak testünkben.

De a játék több, mint örömet szerző tevékenység!

Szülővé válásunk azt is jelenti, hogy egyúttal oktatóvá, tanítóvá is előlépünk, s bár vannak ovik és bölcsik, e szerepünk igen jelentős, különösen az első 6 évben.
Óriási szerepe van a játéknak abban, hogy a gyermek megismerje önmagát, környezetét, és magáévá tegye az alapvető viselkedési normákat.

A különböző jellegű játékok az agy különböző területein hatnak, így fejlesztve pl. a mozgáskoordinációt, a logikát, a különböző képességeket, melyekre az iskolában – majd az életben – nagy szüksége lesz gyermekünknek.

Játék közben– eszközzel vagy anélkül, társsal vagy egyedül – újra átélhetőek a kalandok, más megvilágításba helyezhetőek a konfliktusok. Segít egymásra figyelni, egymást és önmagunkat megérteni, nagy szerepe van traumák feldolgozásában!

Szülőként tehát a mi felelősségünk, hogy ne csak arra biztosítsunk megfelelő alkalmakat a gyermeknek, hogy egyedül eljátsszon. Hanem tevékeny közreműködésünkkel, a közös játékkal vagy irányított cselekvéssel fizikai és lelki fejlődését is segítenünk kell!

Ha úgy érzed, kevés már, amit nyújtani tudsz, új ötletekre van szükséged, kattints a bannere az instant ötletekért!

Mit játsszunk?